Beavató színházban voltunk a szokott csapattal,mely kibővült egy szülcsinapossal:) Napsival. Őt még nem ismered. Szintén PhD-s, roppant kedves lány. Jön segíteni a buliba is, pakolni, kenni, amit kell.
Szóval, Adrikám, Beavató színházban voltunk, persze Juronics találta ki ezt is.Az esti előadás próbájába nézhettünk bele, a színpad széléről beszélt az előadás születéséről, a motivumokról, s ezt illusztrálta egy-egy tánccal, fergeteges volt. A Homo Hungaricusról volt szó. Nagyon szeretném megnézni, de sajna nincs jegy, akkora már a rajongótábor, hogy folyton megtelik a színház. Sajna, márciusban nem játszák Szegedében, mert a Nemzetiben mutatják meg, ami persze melegséggel-büszkeséggel tölti szívünket. Anina is egyre jobban beleszerelmesedik a balettbe. Nagoyn tetszik az érthetősége, a mindennapok kérdéseihez, problémáihoz nyúlás. Nem beszélve, hogy ez igazán a magyar identitásról szól, persze a válságban pozitív végkicsengéssel. Annyira rá lehetett ismerni a falusi tahóra,meg a városi mindentudóra, meg a megoldási szisztémáinkra. Juronics szerint magunkat kell megmutatnunk a világnak, s magunknak is:) A magyar szellem,a magyar sorsok tárháza.
Üdítő volt. Hja az is Szeged.:) Valami Szeged:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése