Drága Adrikám, nem hiszed el, mi történt: a randa Mars tér megújult, de nem egyszerűen csak, hanem ledobta elnyűtt köntösét és újjászületett. Már valamelyik reggel is elcsodálkoztam, hogy a főiskola előtt pihenőszigetet alakítottak ki, majdan szökökúttal, kikövezve. A cserjék, fák, virágok és a fenyőmulcs illata összekeveredve valami nagyon kellemes, megnyugtató érzést ad. Nekünk az otthon ízét, tudod,annyira erős a fenyőillat. Ráadásul most legutóbb a mulcs felújítását mi is fenyőból aprítottuk. Ahogy ráesik az eső, istenien hazai. Az otthon illata.:)S amin elcsodálkoztam, a tengerparton látott kerítést alkalmaztak: rácsos hálóban kavicsokat, nagyon mutatós. KErtépítettek, amolyan rendes tér lett, fórum románum:) Na és a buszpályaudvar felőli oldala elősövénnyel, egyben hang és porszigeteléssel ötvözött félméteres széles valami kendervászonféle, telerakva földdel, és belecsipogtatva négyzetméterenként 5-6 db erős többszínű borostyánhajtás. Gyönyörű lesz.:)) NAgyon kreatív és funkcionális, szinte hihetetlen, hogy a miénk. Na és a csarnokok, elképesztőek. Szépek tágasak. NAgyon kultúrált, kellemes. Mióta élek, egyforma volt, a ragasztott bódékkal, még Ali finom fagyijával, de olyan kókánybazár, viszont most tetszik. Bármennyire ágáltak ellene, bizony jó, hogy megépült. De a vége a szokásos, ki tudja, ki lesz-e fizetve? Egyszerűen lehetetlen állapotok.
Most még minden föl van túrva, de alakul, még a végén annál is szebb lesz, mint valaha volt.:) Még a végén nem akarunk majd elmenni.:)) Bár munkahely az nincs.Az építőiparban javarészt nem fizetnek. A körbetartozások miatt rengeteg egy életen át dolgozóról az utolsó bőrt is lehúzzák, és a kétségbeesett nyomorba döntik. NEm kell ide vörösiszap-katasztrófa, egyszerűen csak az építőiparban kell dolgozni, és minden negyedik -ötödik munkát nem fizetik ki. Ennyi. Túl sokan akarnak meggazdulni munka nélkül.
Persze csak hogy teljes legyen a kép. Egy kis pesti életképek is kapsz. Pesten jártam, s lesétáltam a Dunapartra. Bár már rég elmúlt az ebédidő, csak a minisztériumok által kiköpött egyen-hivatalnokokat lehetett látni. S bár végül nem fényképeztem le, de a szószerinti értelemben, mindegyik úgy ment, hogy fenn hordta az orrát. Gondoltam, lefényképezem, de tudod a jogok, a személyiségiek nem tették lehetővé. Már megettem éltem kenyeréből jó pár falást, de ilyet még nem láttam. Ahogy bandukoltam mögöttük, s kényszerűen hallottam a beszédfoszlányokat, megdermedtem: ezek nem is emberek, gépek.:((( Néhány szópanelt ismételgettek, és fenn hordva az orrukat peckesen lépegettek. Körbenéztem, csak minisztériumok voltak a közelben. Emberhegyek lélektetelenül csak mímelve, de ááá hagyjuk ezeket, csak még a meleget is kár rájuk adni. LEhet, hogy rég voltam már arrafelé. Persez azon már nem is csodálkoztam, hogy egymást érték például az Apeh épületek. A Dunaparton, meg arrébb 50 méterre, meg még 100-ra:) NYilván szükség van rájuk. De ez gáz, nagyon gáz.
Hát sajnos, errefelé semmi sincs rendben, de remélem te jól vagy, és vigyázol magadra:)
Csók:Anci
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése