Hazaruccanás és ünnepek munkával és anélkül

Gyors újratervezés a januári csúcs miatt, de szerencsére sikerült. Minden megvan, otthon még 6 beiglit is sütöttem: mákosat, diósat, gesztenyés-szilvásat! ÉS kötöttem a vonaton, esténként a filmek alatt, meg egyáltalán mindig. Persze kész lett és szép lett, Zoé igazi nőciként billegett benne. Amúgy ezer éve nem kötöttem, tényleg. Nem is emlékszem. Még persze adós vagyok a mellénykével és a sapóval. Hiszen csak így teljes az outfit. Reggelente fél négykor ébredek, tényleg nem iszom kávét, (sic!) dolgozom, mint a csillag az égen, s egyáltalán. ÉLEK! Nyugodtan, békében. Este tanulok és írok, ahogy régen. Szóval minden a rendes kerékvágásban. Kevesebbet főzöm, hiszen főznek rám, sokat sétálok, mert van hol, harapni lehet a levegőt, bár itt népi sport a természetjárás, gyaloglás, hegyi túra, síelés, egyéb téli mókák, meg a sramli. Még mindent nem derítettem föl, de rajta vagyok az ügyön. Mondjuk, még soha nem dolgoztam karácsonykor és ez is megdőlt. És végre beszélhettem Henikével, jó hosszan. Megdumáltuk Balit. :) Na és persze a Meldezettel, végre meglett az is, el is intéztem hip-hop az önkormányzatnál, most már hivatalosan is van címem ideát. A patak partján sétáltunk hazafelé a hóban. Persze a kivilágított és kiépített gyalog- és bicikliúton. Rengeteg ember, kutya vette igénybe és élvezte a mozgás és a jó levegő örömét. Laza egyórás séta volt, de nagyon üdítő. Többször be kell iktatni. Ja és nincs kóbor kutya, nincs félnivaló, stb. Szokatlan mi?

A karácsony mobilfenyővel telik, még jó, hogy Adrika elküldte nekem, tök cuki. Csak a csillagot hiányoltam, de a Niki ajándékjában megtaláltam, igaz, akkora, ha nem nagyobb a fánál. De sebaj, megvan a fa, csillag, angyalkák és egyebek, na és az ajcsik. Igaz az enyém otthon maradt, mert nem bírtam begyömöszölni a bőröndbe. De még sosem kaptam ruhát. Így aztán nagyon örültem és mindenki örült. Amúgy meg karácsony és otthon ott van, ahol a szeretteink vannak. S milyen jó volt beszélgetni mindenkivel, isten áldja az internetet és a csetet. Látni Zéti örömét, egyszerűen frenetikus volt. Ahogy ugrált meg sikongatott, láttam a szemetes autóval aludt. Igen, mindenki boldog és ez a lényeg, mert így kerek a világ.

Asitz, sütés-főzés, mindennapok ritmusa

A megérkezés öröme, a megnyugvás kellemes érzése töltött el, hogy végre kint vagyok az országból. A csodás út csak rátett egy lapáttal. Egész úton németül tanultam és persze otthon is. Az meglepett, hogy bár német a nyelv, de időnként egy kukkot sem értek a jellegzetes stájer nyelvjárásból. Persze tudtam, hiszem magam is nyelvészként végeztem, hogy igen nagy különbségek vannak tájegységenként a nyelv megformálásában, szavak formájában. A munka, a munkatársak kedvessége átlendített a kezdeti nehézségeken, ami mégis a legtöbbet nyújtotta számomra, Pinky, a támogatása, a kedvessége, a segítőkészsége, a kis Zoé határtalan öröme. A munkanapokat jól struktúrálja az időrendbem, ami talán meglepő lehet nektek, drágáim, képzeljétek kávé nélkül kelek és már csak egy kávét iszom egész nap. S tádám, bizony élek, számomra nagy meglepi. Először is nem hoztam kávéfőzőt, de igazán nem is hiányzik. Ami másik nagy meglepi, igazi tísztítókúrán is vagyok, visszatért a szagokra, különböző egyebekre az érzékenységem. Akárhogyan is van, szeretek itt, megnyugtató és barátságos. Kedvesek az emberek, gyönyörű a táj, barátságos, udvarias az emberek közötti kommunikáció. Most derült ki, mennyire elszoktunk ettől odahaza. Előreengednek a buszon, az ajtónál, a danket mindig bitte követi. És mindenki mosolyog. Persze számomra az a legklasszabb, hogy Pinkyéknél családtagként fogadtak és én kiélhetem magam, pótunokázatok, süthetek, főzhetek kedvem szerint. Nagyon jó, hogy nem vagyok egyedül, bármi van, beszélhetek magyarul valakivel és fordulhatok egy barátomhoz. Egyelőre a karácsonyvárás melletti tüsténkedés, készülés, ajándékok készítése, kreativátásunk kiélése, sütögetés, diszítés, karácsonyi vásáron táncikálás, sok beszélgetés, éjszakába nyúló közös varrogatás, nevetgélés, komoly csevej és csajos dolgok a jellemzőek. Lassan ismerkedem a helyi sajátosságokkal, úttal, hangulattal.

Út a csodálatos Semmeringen

Van egy csodálatos vasútvonal,ami a világ csodái közé számít, a maga idejében egyedülálló és különleges megoldásokkal hozott újításokat a vasűtépítés világába. Különleges viaduktokkal, alagútakkal, lélegzetelállító terepen haladhatunk a ralijettel. Páratlan élményvasutazás maga az út is, nem győztem kattingatni, ami a 230 km-es sebesség mellet nem is könnyű feladat.Nekem mégis a leglenyűgőzöbb élményem a türkízkék Salzach folyó kígyózása a csipkés hegyek között. Tüzijátékkal fogadott Asitz, csodás kopogós hideggel, csípős zúzmarás széllel. Megérkezés, munka, sütés, Pinky: ezek adják a napok ritmusát.

Anya megy

Egy utolsó pillantás,pakolás, hosszú időre utolsó találkozások a barátokkal. Egy éves várakozásnak teszek pontot a végére. Végre. Semmi kalandvágy, csak a tudat, hogy valami új kezdődik, valami jobb, valami kiszámíthatóbb. Önéletrajzok, interjúk, próbamunka után pakolok végre. Rendezgetek és nemcsak a gondolataimat a cuccaim mellett. Szeged a legszeretetreméltóbb város, a szülővárosom és mindig az is marad. Itt fogta a kezem Apcikám és tanított meg gondolkodni. Itt találkoztam a szerelemmel és életem párjával, aki mellett kiteljesedhettem. Itt születtek a drága kis királylánykáim, itt tették első lépéseiket az életben. Itt haltak meg szeretteim egymás után, itt nyugszanak. Itt vannak a barátaim, akik mindig velem voltak. Itt tanultam, dolgoztam, mióta élek, eddig.

JazzPrága 2.0 - Csók drágáim!

CSók drágáim,Prágából! Csodás ébredés, kellemes meleg, jó víznyomás, forró víz korlátlanul és irány a reggeli. Közben útitervet fabrikáltunk. Fedezzük fel a Hradzsint! Villamossal 15 perc, mire eljutunk a bejárathoz, ám kissé megdöbbentünk az eszméletlen hosszan kígyózó soron. Tényleg legalább egy kilométeres volt.Megkérdeztük a strázsáló rendőrt, hogy mi ez a sor? Kiderült a terror fenyegetettség miatt van a biztonsági vizsgálat. Azonban magyarok vagyunk és nem akartunk két órát sorban állni. Így visszamentünk a villamossal a lépcsősorhoz. Ami önmagában felért egy kardióedzéssel.Mindenesetre a pulzusszámunk megemelkedett. Ott csak húsz percet álltunk. Komoly volt, mindenkit megnéztek detektorral és belekukkantottak a táskákba. Azután mehettünk. Nyilván a miniszterelnök miatt van, hiszen itt van a rezidenciája, meg néhány konzulátus. Csodás volt minden, az idő nekünk kedvezett, napfényes, ámbár hűvös kirándulóidőben sétáltunk. Szent Vitus és középkori hangulatú kávézó, Arany utcácska és maga a tér. Megnéztünk mindent, amit érdemes. de már nagyon éhesek voltunk, így a Károly-híd, Lőportorony, Kampa után végre elértünk az Óvárosba.

Nekiálltunk keresni egy helyi éttermet, specialitásokkal. Isteni luncshöt ettünk: káposztát és kacsát, remek szűretlen sört. Rájöttünk, hogy ez eddig kimaradt nekünk... Igazi kulináris paradicsomba érkeztünk. Ahogy besötétedett mindenhonnan elképesztő illatok szárnyaltak felénk. Forralt bor, vanília, fahéj, csokoládé, sült kolbász és pecsenye. Megtaláltuk a kis bódékat, ahol mini kürtöskalácsot sütöttek, kikenték csokoládéval almát, körtét, epret tettek bele, krémet, karamellt, csokit, habot, igény szerint. A fiúknak nagyon ízlett. Séta, kávé, süti, séta, jazz. Aztán a vacsorahelyünket kerestük meg, az útiblogok szerint a Naso Maso a legjobb. GPS-szel mentünk. Ez egy hentesbolt, ahol el is készítik a húsokat. Itt is tömeg volt, de mindenki türelmesen várt. Az illatok lenyűgözőek. Mindenhez sört adtak és barnakenyeret. S persze jöttünkben- mentünkben folyton ott volt a Károly-híd. Mindenhol jazz szólt, rajzolók készítették a művüket, kézműves dolgokat árultak. Persze az óvárosban az Orloj előtt is jazz szólt, erre sem emlékeztünk.

Fönt a lanovkáról leszállva a Petrinen is olyan gasztroélményben volt részünk, amire nem is számítottunk. Süteménykompozíciók, a kávé, sor csodálatos volt. Mellé a kilátás csak ráadás. Persze, a Táncoló Ház sem maradt ki, séta a Visztula partján, át a Kampán, megpihenve és fotózkodva Lennon falánál a Freedomnál. Jazz,múlt és jelen, ízek, imák, illatok, na meg sör mindenütt Prágában ! :)