Csodás Salzburg összes vize, türkizkék és istenien hideg. Pont olyan, mint az Adria, csak nincs akkora hulláma. Pont olyan hideg, mint az Adria és pont olyan türkizkék. Imádom. Nem tudok betelni vele. A türkizkék amúgy is gyógyító. Kérdezd csak meg a tengerparti népeket. Csak leülni és hallgatni a hullámokat nézni az állandóan változó türkiz habokat. Ez most megadatott nekem itt a messzi Salzburgban. Minden víz, folyó, patak, ér ilyen. Csobognak és ragyognak, gyógyítják a lelket. Megfoghatatlan a szín maga, igazán csak visszaverődés miatt látszódik. Mindegy is, imádom. Megszoktam és szeretem. Nálam mindig kell legyen egy kis türkizkék. Pont olyan friss, mint én.
Természetesen, ez nem az Adria. Csak, pont olyan hűs és türkizkék. S igen, megszoktam. Persze vágyok oda, hogy ne vágynék. De most ezt dobta a gép. Idén otthon nyaralok. Ez is milyen furcsa. Majdnem 1000 km-re az otthonomtól egy másik országban, egy másik városban, egy másik nyelven és mégis az otthonomként érezve. Szeretek itt. Együtt lélegzek a többi Salzburgerinnel. Szóba elegyednek velem. És beszélgetek. Együtt jógázunk a parkban, reggelente sétálunk, együtt edzünk, együtt sírunk- és együtt nevetünk. S persze a hegyek, melyek körbeölelnek. Mindenütt és mindenhol. A strand mellett is mindig a Festung látható. Mindenhonnan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése