2017. november 13., hétfő

Karácsonyig countdown:44, 43...

Újratervezés sokadszorra, de csak sikerült. Elmentünk végre a Salzachsee-hez, igaz sötét volt, na meg eső is. De ez nem akadály két salzburgerinnek. Milyen klassz gondoltuk, de sajna, csak a fényeket láttuk, meg a nagy fene sötétet. Ezt viszont jól. Na oké, hazafelé bedobunk egy sütikávét. Ez is vicces volt. Elfelejtettük, hogy itt hatkor minden bezár. Így aztán se süti, se kávé. Ez egy jó nap. Viszont annyit nevettünk, mint már régen. Tegnap. Akkor kicsit világosabb volt. Viszont mára már a hó is elkezdett szakadni. Sajnos elolvadt. Na és persze, ki ne hagyjam a bulikát. Az is volt, előtte egy sütős délutánon elkészítettem a triplacsokis kekszemet jó kis fitsütiként. Csak étcsoki, ropogós mandula, citrom és egy kevés teljes kiőrlésű liszt kellett hozzá. Természetesen a szeszt is magam gyártottam, jó kis baleiys-t rittyentettem egy pici vodkából. Tudom, a magyar ember roppant találékony. Viszont ehhez sütnöm kellett egy kis gyönge sós túrós ropogósat. Hogy csússzon. Majdnem mindenki eljött és jót beszélgettünk, nevetgéltünk, még egy kilencéves DJ-nk is volt. A Csongor. Még Királyra is sor került, akinek nem írom le a nevét. Viszont meglepődött Csongi, hogy nincs tévém. Azt kérdezte, szegény, mit tudsz itt akkor csinálni? Ezen csak nevettem, aztán bekapcsoltam neki a laptopom és hagytam, hadd játsszon.Szóval jó kis összeröffenés volt. A lakásom apropóján. Megállapítottuk Évával, hogy már csak 44 nap van karácsonyig. Addig adtunk időt magunknak bizonyos alakulásunkhoz. Így aztán beszereztünk némi sportolási kelléket még. Én egy csodás Force ballt hoztam, hogy megerősödjek. Még jógatéglám nincs, de gondolom lesz lassan az is. Szóval edzés, mindennapi nevetés, fit falatok és odafigyelés, ja meg a tanulás ezerrel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése